Tiszacsécsén született 1879. június 29-én. Kisújszálláson érettségizik, ez után teológiai karra jelentkezik, de nemsokára már jogot hallgat. 1900-ban a jog mellé beiratkozik bölcsészkarra is. 1905-ben házasodik, 1908-ban pedig megjelenik a Hét Krajcár a Nyugatban, ez az első publikált novellája. Az első világháborúban haditudósító, első felesége öngyilkossága után 1926-ban újranősül, akitől később elvált. Tagja a Kisfaludy Társaságnak, 1939-től pedig átveszi a Kelet Népe című folyóiratot; Ezt haláláig, azaz 1942-ig szerkeszti.

Munkássága:

Témaválasztás terén újszerűséget hozott, ábrázolásmódban és stílusban is. Témái a parasztság, és az úri osztály világának ábrázolása.
A falu világát láttatja belülről, a parasztot az őserő szimbólumaként ábrázolja, míg az úri osztálynak igyekszik a gyenge oldalát is megmutatni. Stílusa erőteljesen realista, legfontosabb feladatának a tényfeltárást tartotta. Műveiben a magyar nyelv különböző rétegeit szólaltatja meg. Hősei különleges egyéniségek, mély érzelmekkel és nagyra törő vágyakkal. Környezetükből kitörnének, de minden esetben visszahúzza őket a környezetük, vagy a saját hibáik. A főhőst minden esetben részletesen ábrázolja, aprólékosan feltárja tetteinek indítékait. Lélektani folyamatokat mutat be. Hősei vívódó hősök, önmagukkal vitatkoznak, magányosak. Két világ határán mozognak. Akarják a változást, de képtelenek az új világ megteremtésére. Gyakran két asszony közt is vívódnak, sorsuk csak a pusztulás lehet. Példa erre a jelenségre Turi Dani a Sárarany című írásból.

Parasztábrázolása: Hazánkban a parasztábrázolás gazdag hagyományokkal bír, így Móricz tulajdonképpen Jókai elődjének tekinthető. Jókainál a paraszt az úri világ velejárója, csupán epizódszereplő. Mikszáth abban tekinthető újítónak, hogy az úri világtól függetlenül ábrázolta a parasztot, aki a természettel érzelmi közösséget alkot, de lojális urához is. Móricz Zsigmond mutatta meg, hogy mi van a romantikus parasztábrázolás mögött: nyomor, és szegénység. Akkoriban ez merész hangvételnek számított, a hatalom vezetői nem nézték ezt jó szemmel, féltek egy esetleges forradalomtól. A falu társadalmi tagozódását is ábrázolta Móricz, látatta a vagyoni, társadalmi és kulturális különbségeket.

TRAGÉDIA, 1909-ből: Az elbeszélés az örökös éhezésről szól. Főhőse Kis János, kinek neve beszélő név, árulkodik élete kicsinyességéről is. Megházasodott, mert szokás volt ; A lakodalmán evett utoljára egy jót ; Édesapja halálakor nevetett, és életének legfőbb célja kisszerű, és groteszk. Sarudy-t ki akarja enni a vagyonából. Ahhoz, hogy lázadjon nincsenek meg az eszközei. Bosszúja eltorzult, mert a gazdagoknak semmit sem ártott, csak önmagát pusztította el. Kis János küzd a torkán akadt gombóccal, pusztulásának tudatában is folytatja küzdelmét, amiért egy pillanatra hősnek látszik. A groteszk helyzet miatt valójában mégsem válik a tragédia igazi hősévé. Az éhség nem pusztán biológiai értelemben szerepel a műben, visszatérő jelkép Móricz írásaiban: a szegénységet, kisemmizettséget szimbolizálja. A főszereplő kudarca többszörös, senki sem vette észre halálát; Az ugyan olyan jelentéktelen volt, mint az élete. (Hasonlót olvashatunk itt - Gogol: Köpönyeg)

BARBÁROK, 1930: Az író harmadik korszakához kapcsolódik, témája a népi gondolkodásmód, a puszta egzotikus, babonás, misztikus és kultúra alatti világa. A cím egyaránt utal a rablógyilkosságra, a juhászra, de barbárnak tekinthető a Bodri juhász és családja is. Ebben az értelemben a civilizálatlanságot is jelenti a cím. Az itt élő emberek csak vegetálnak halálukig, az állatokhoz is több közük van, mint az emberekhez. Ez fejeződik ki a korlátozott kommunikációban is. (ismétlődő szavak, hiányos mondatok)
Fontos a műben a hagyomány tisztelete, példa erre a rézöv, illetve az igazi emberi érzések. (itt említhetjük az özvegy kitartását, ahogy keresi családtagjait)

Szerkezete: drámai felépítésű, a három szerkezeti egység olyan, mint a drámai felvonások.

• 1. egység: Bodri juhász a pusztán; Látogatók; Gyilkosság
• 2. egység: Az asszony kimenetele a pusztára; Vándorlás; A gyilkosság felfedezése
• 3. egység: Tagadás a vizsgálóbizottság előtt; Az öv megpillantása; Beismerő vallomás

Tér, és idő egysége: puszta, alig pár óra; újra a pusztán, több mint egy évig; tárgyaló, pár óra erejéig.

Nyelvi eszközök: Szűkszavú párbeszédek, hiányos mondatok.

Balladaiság jegyei: Szaggatott előadásmód, kihagyások, ismétlődések.

Elbeszélő: Személytelen, a háttérben marad.

A mű legfontosabb motívuma az öv, mindhárom részben van szerepe.