Szoptatás vagy tápszer? Mivel etessük a babánkat?

Hát igen, ez egy igen jó kérdés. Legfőképpen azzal ami van.

Én szerencsésnek érzem magam, mivel Mátét közel 14 hónapos koráig tudtam szoptatni, természetesen akkor már sok mindent evett mellette, Ábel pedig még csak anyatejet eszik, és közeledünk az 5. hónaphoz. Ez szerintem szerencse.

Amikor megszülettek a fiúk, sok kismama már a kórházban azon görcsölt, hogy fogja-e tudni szoptatni a kisbabáját, mivel nem akar jönni a tej, vagy nem harap úgy rá a baba a cicire, nem akar valamiért megtörténni az a bizonyos tejbelövellés, és már ott azon törték a fejüket, ha kimennek, az lesz az első, hogy feliratnak tápszert a gyerekorvossal. Nah, nekem ilyen problémám nem volt, egyiknél se. De, még mielőtt apukát fejvesztve küldjük tápszerért, azért próbáljatok ki egy két trükköt, hátha segít, hogy mégiscsak szopizhasson az a kis pöttöm.

Nekem azt tanácsolták, hogy igyak sok alma és szőlő levet. Mindkét gyereknél vittem be a kórházba (bár a második előtt még el se apadt, de fő a biztonság), és, hogy annak a hatására durrantam be úgy, mint aki a mellplasztikáról jött, vagy épp ilyen alkat vagyok, azt nem tudom. De nekem bejött.
Még sok trükköt szoktak javasolni, ha nem akarna beindulni a tej: homeopátiás bogyókat (itt elég sok féle van, inkább kérdezz rá a nőgyógyászodnál, melyiket javasolja), sör, tejserkentő tea, sok-sok folyadék, szoptatás előtti melegvizes borogatás és egy kis masszírozás.

Máténál még én is sok ideig szenvedtem azzal, hogy hogy tudom úgymond helyesen szoptatni. Jól fogom, vagy egyáltalán jól csinálom-e. Miért nem akar rácuppanni a cicimre? Aztán kiderült, hogy azért nem megy, mert kell egy kis rásegítés. Ez pedig a bimbóvédő volt. Viszont az se mindegy milyet használ az ember. Sajnos nekem az első választás csak ártott a helyzeten. Enni ugyan tudottMáté, csak éppen egyik mellem örökké begyulladt, vérzett, fájt. Elmentem egy szoptatási tanácsadóhoz, és kiderült, hogy rossz típusú bimbóvédőt használok. Illetve megmutatta, hogy mennyi féle képpen lehet tartani ababát ahhoz, hogy teljes mértékben kiürülhessen egy evés alkalmával a mell (bölcső tartás, hónalj tartás, fekve - ez éjszaka előnyös ugyebár) Így miután már megfelelően tartottam és szereztünk egy másik bimbóvédőt, (amit aztán még használtuk kb. 1 hónapig) tovább tudtam szoptatni.

Viszont eljött az idő, hogy nem kért több cicit, hiszen várandós lettem Ábellel, és keserűvé vált a tej, ezért a gyerekorvossal úgy döntöttünk, hogy akkor este és reggel kap azért tápszert. Ennek több oka is volt. Legfőképpen a megszokás, az esti rituálé részévé vált, valamint azért, hogy Máté ne legyen beteges. Nálunk ez a módszer bevált.

Sok tévhit van azonban a szoptatás és a tápszeres gyerekek etetése között. Megpróbálom felsorolni őket, de kétlem, hogy mind le tudnám írni.

Szoptatás előnye: Mindig kéznél van; megfelelő a hőmérséklete; ha helyes táplálkozunk, akkor ugyebár a legjobb immunerősítő a baba számára; a szerencsés alkatú anyukák elkezdenek fogyni, annak ellenére, hogy többet esznek; véd a petefészek- és mellrák kialakulásától; késleltetheti a menstruációt (de vigyázat, ettől még teherbe lehet esni!); és pénztárca kímélő

Szoptatás hátránya: mert igenis, van hátrány, még ha nem mondják ki sokan. Legalábbis nekem van. Mégpedig az, hogy amíg nem kezd mást is enni a baba, addig a nap 24 órájában mellette vagyok. Tudom, le lehetne fejni a tejet, de az meg macera. Nem mindegy hogy tárolod, hogy melegíted fel, milyen hősokra, miben melegíted, stb. Nekem ez macera. A másik hátrány, hogy nem ehetek azt, amit csak akarok. Ha nem szeretném, hogy fájjon a pici pocakja, akkor kerülni kell a puffasztó dolgokat, szénsavas italokat, gyorséttermi ételeket. A cukrot nem árt felcserélni más édesítőszerre. Nem mindegy hogy mikor mennyi és milyen gyógyszert szedsz be. A fogorvosnál se tudnak érzéstelenítőt adni, vagyis leginkább nem ajánlják. Tehát igenis vannak hátrányok, de melyik variációnál nincs?

Tápszer előnye: bárki megetetheti a babát, akár apuka, nagyi is, sőt apósod is láthatja, ahogy eszik a baba és még akár etetheti is :D; nem aggódsz azon, hogy vajon elfogyott-e a kajája a babának, mert hát csak tudod mennyi tápszer van otthon, ha meg nagy gáz van, apuka pikk-pakk beszerezhet egyet az egyik szupermarketben; sokan azt mondták, hogy maga az etetés gyorsabb, azzal együtt, hogy megcisnálja a kajáját, hiszen nem kell 20 percig az üvegen tartani ahhoz, hogy megfelelő tápanyaghoz jusson (bár Ábel 5 perc alatt is kiszívja a fejadagját, ha éppen olyanja van); és gondolom még sok-sok előnye is van, amiket én nem soroltam fel.

Tápszer hátránya: szerintem drága, főleg ha már szinte az elejétől kell venni. Habár a gyermek 1 éves koráig a gyerekorvos tud írni receptet, de azután nagyon a pénztárcánk mélyére kell nyúlni. De gondolom nem vagyok egyedül azzal a dologgal, hogy ha ez kell a gyereknek, akkor bármi áron, de megveszem. Aztán sokan említettétek, mint hátrány, az örökös fertőtlenítést, mosogatást, megfelelő hőmérsékletű kaja legyártását, stb.

Én úgy gondolom amúgy (annak ellenére, hogy én a nagy szoptatós anyukák közé sorolom magam), hogy teljesen mindegy, hogy szoptatjuk vagy tápszerrel etetjük a kisbabánkat, fő hogy ne maradjon éhes, megfelelően tudjon fejlődni, kiegyensúlyozott és mosolygós legyen. És nem értek azzal egyet, hogy azért kell szoptatni a babát, hogy kialakuljon a megfelelő kötődés, hiszen attól még hogy tápszert adunk neki üvegből, ugyan úgy babusgatjuk, szeretgetjük, cirógatjuk őt. Nem szabad továbbá azt se hagyni, hogy a környezetünk befolyásoljon minket. Ha úgy érezzük, hogy a szoptatás mellett szeretnénk kipótolni valamivel az etetést, tegyük azt, vagy ha azt szeretnénk, akkor ragaszkodjunk amellett, hogy akár 6 hónapig csak anyatejet egyen.

Azt hiszem ezt a témát még folytatom, de majd csak a következő héten...