Ugyan már válogathatunk a friss, szezonális zöldségek közül is, azért a csírákról se feledkezzünk el, hiszen kiváló tápanyagtartalmukból és számos jótékony hatásukból mit sem veszítettek, így érdemes továbbra is bőven fogyasztanunk ezekből a kis természetes vitaminbombákból. A Mi fán terem a csíra? bejegyzésünkben megismerkedhettetek a csíráztatás rejtelmeivel. Reméljük sikerült vele kedvet csinálnunk, hogy kipróbáljátok. Ha még nem vettétek rá magatokat - vagy csak kíváncsiak vagytok még több dologra a témával kapcsolatban, akkor tartsatok ma is velünk, amikor is bemutatjuk Nektek a csírák népes családjának tagjait, és egyes fajták élettani hatásait.

A fajták bemutatása előtt azt még fontosnak tartom kiemelni, hogy jótékony hatásaikat csak hosszabb ideig tartó, rendszeres fogyasztással érhetjük el. Heti egy marék csírától senkinek sem fog csökkenni a koleszterinszintje. Természetesen vitamin- és ásványianyag tartalmuk rendszertelen fogyasztás mellett is érvényesül, de egyéb egészségre gyakorolt hatásához rendszeres fogyasztásukat javasoljuk.

A CSÍRÁK FAJTÁI

Fű- és fűszerfélék

• Bíborhere
• Francia vagy fekete mustár
• Görögszéna (görög lepkeszeg)
• Kerti zsázsa
• Lucerna
• Ruccola
• Vöröshere (réti lóhere)

Gabonafélék

• Amaránt
• Árpa
• Búza
• Hajdina (pohánka)
• Kukorica
• Rizs
• Rozs
• Tritikálé
• Zab

Hüvelyesek

• Adzukibab
• Csicseriborsó
• Lencse
• Mungóbab
• Szójabab
• Zöldborsó

Olajos magvak

• Lenmag
• Napraforgómag
• Szezámmag
• Tökmag

Zöldségfélék

• Brokkoli
• Cékla
• Fejes káposzta
• Lila káposzta
• Retek
• Vöröshagyma

Ha eddig még nem csíráztattál, kezdésnek jó választás lehet az adzukibab, a mungóbab, a szójabab, a búza, a hagyma vagy a lucerna - ezek általában könnyen mennek. Hogy miért érdemes belekezdeni? Klikk ide és folytatjuk! :-)

Csírás recepteket pedig itt találsz.