Tudtátok, hogy nevét arról kapta, hogy a barna medvék is előszeretettel csemegézik terméseit? Még a föld alól is gyakran kiássák. Ugyan ennyi erővel hívhatnák vaddisznó hagymának is, mert ők is szívesen fogyasztják. :-) De nyelvújítás helyett térjünk rá arra, miért is jó nekünk, ha medvehagyma kerül az asztalra, illetve mit fontos tudni róla.

A medvehagyma Ázsiából származó fokhagyma Európában honos változata. Népies elnevezése a kígyóhagyma, vadfokhagyma, poroszhagyma, sajamás, sarima, sási-hagyma, Jurda. Levelei erősen fokhagyma illatúak.

Gyűjtése

Kora tavasszal jelennek meg erősen fokhagyma szagú levelei a lombos, elsőrsorban a bükk erdőkben és a nyár közepére elszáradnak. Április-májusban virágzik. Fő lelőhelye a Mecsek: Orfű környéke és a Misina déli lejtői tömeges tenyészhelye, de Dunántúli-középhegységben és a Dunántúlon is megtalálható.

Leveleit tavasszal, a virágzás előtt szedik, és frissen használják fel, ugyanis szárítva gyógyhatásuk gyengül. Hagymáját a fokhagymáéval azonos módon hasznosítják.
Hazánkban még nem tiltott gyűjtése a védett területek kivételével. Védjük a természetes hazai medvehagyma állományt, ezért figyeljünk arra, hogy egy-egy tőről csak a levelek felét szedjük le, mert így a hagyma virágozhat, és a magok elszórása is biztosított marad.

Óvatosan!

Gyűjtéskor fontos az óvatosság, mivel a medvehagyma könnyen összetéveszthető a – hasonló körülmények között élő – májusi gyöngyvirággal és az őszi kikericcsel. E két növény levelei emberi fogyasztásra alkalmatlanok, sőt. fogyasztásuknak súlyos, esetenként halálos mérgezés lehet a kimenetele, így gyűjtését csak azoknak javasoljuk, aki biztos a dolgában. A medvehagyma és a másik két növény közti legfőbb különbség az, hogy a medvehagyma levelei és virágzata is erősen fokhagyma-illatúak, míg a másik két növényé nem. A gyöngyvirág levelei rövidebbek és jelentősen szélesebb, tojásdad alakúak; virágai pedig nem a szár csúcsán, hanem a tő közelében erednek és édes illatúak. A medvehagymához alakban közelebb álló kikericsnek pedig más az élőhelye: a medvehagymával ellentétben füves réteken, napfényes mezőkön nő. Aki nem teljesen biztos a dolgában, az jobban teszi, ha inkább beszerzi. Szerencsére a medvehagyma az elmúlt években nagy népszerűségnek örvend, szezonjában piacokon könnyen beszerezhetővé vált.

Amire még fontos figyelni, hogy a medvehagyma enyhe vérlemezke- (trombocita-) összecsapódást gátló aktivitással is rendelkezik. Véralvadásgátló szerekkel együtt fogyasztása nem javasolt, mert a vérzés kockázatát fokozza. Ugyanezem ok miatt nem javasoljuk fogyasztását műtétek előtt, és rendszeres fogyasztása a nem szteroid véralvadásgátlót, gyulladáscsökkentőt szedő betegek számára, de legalábbis csak orvosi felügyelettel.

Hatóanyagai

Fő hatóanyaga a fokhagymában is megtalálható, kén tartalmú allicin és allicin rokon vegyületek. Baktérium-, és gombaölő hatása révén a gyomor és bélrendszer fertőzései ellen alkalmazható. A friss növény tartalmaz még illóolajat, flavonoid-glikozidokat, C-vitamint és nyomokban prosztaglandint. Termése 18,8% zsírolajat és 21,4% fehérjét tartalmaz. Vastartalma is jelentős.

Gyógyhatásáról és felhasználásáról itt olvashattok hasznos információkat.