A Természetvédelmi Hivatal egy korábbi ítéletét helybenhagyva újból elrendelte a népszerű Káptalantóti piac elbontását, mely döntéssel nemcsak az abból élő családok megélhetését tenné kockára, hanem egy értéket tenne tönkre változó világunkban – állítja ezt a piac ötletgazda-üzemeltetője, Harmathy Ildikó.

Pedig a Liliomkert sikertörténet. Hat éve működik a csendes Balaton-felvidéki falu határában, kis túlzással ország-világ csodájára jár – Turisták, művészek, környékbeli lakosok egyaránt vendégei a vasárnapi forgatagnak. De meddig még? Az illetékes hivatal már 2011 novemberében végleg bezáratta volna a piac kapuit. A legújabb ítélet – összértékében több mint 5 millió forint bírság mellett – ismét a 11. hónapot szabta meg határidőül.

A vonatkozó törvény 1996 óta világosan fogalmaz: „A természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.”
Tehát – ha a Liliomkert helyén évtizedeken át szántóföld volt, ez után is annak kell lenni, tartják szigorúan a paragrafusok. Az ok egyszerű: mezőgazdasági besorolású területen piac nem kaphat működési engedélyt. Mi is számít természeti értéknek? Vetődött fel a kérdés a biológus-mérnök tulajdonosban, aki szerint leginkább az ember, a termőföld feladata pedig ennek a legfőbb értéknek a kiszolgálása – minél magasabb színvonalon.

Kőbe vésett törvények az ész érvek ellen – sokak áldozatos, kitartó munkája múlik e „csata” kimenetelén. Vajon győzhet az ártatlanság, a tisztaság liliom jelképe ez ügyben?