A pedagógusnap június első vasárnapjára esik.

Az UNESCO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1996-ban ezen a napon fogadta el a pedagógus jogokról szóló, 150 paragrafusból álló határozatot. Magyarországon 1952. június 7–8-án ünnepelték először ezt a napot, s ez alkalomból adták át a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb pedagógusainak. 1993 óta a tanárok, oktatók kitüntetése január 22-én, a magyar kultúra napján történik.

Ha még diák vagy, holnap vigyél egy szál virágot annak a tanárnak, oktatónak, akinek sokat köszönhetsz!

Mi Nagy Bandó András versével köszöntjük pedagógus olvasóinkat!

Pedagógusnapra

Pedagógus, mondják róla,
Mária vagy Éva, Olga,
Béla, Péter, Géza bácsi,
pécsi, győri, Nagykovácsi.

Tanít tanyán, városszélen,
fővárosban, utcavégen,
nagyteremben, kisszobában,
gyöngefényű iskolában.

Oktat szóban, tanít könyvből,
éjjel körmölt jegyzetekből,
emlékekből, tananyagból,
mesél múltról, vénről, aggról.

Beszél boldog ifjú létről,
munkával telt napról, hétről,
honfi szívről, szeretetről,
életrontó gyűlöletről.

Adott szóról, barátságról,
bizalomról, földi vágyról,
jóságról és emberségről,
szenvedélyről és erényről.

Érzelemről is szól, hitről,
egyszer kapott életünkről.
Jó tanító, mondják róla,
hivatása lett a dolga.

Anyánkká lett, hogyha kellett,
jó apánk az apánk mellett.
Vágya csak egy, jó hallani:
tanítani, tanítani.