Jelenleg a város teljes energiafogyasztásának egy százalékát fordítják szennyvíztisztításra.

Másodpercenként hatezer liternyi szennyvíz zúdul az osztrák főváros központi szennyvíztisztítója, az Ebswien medencéibe, ahonnan kétlépcsős biológiai tisztítást követően, 20 óra múlva jut vissza a Duna-csatornába. Az óriási mennyiségű szennyvíz semlegesítéséhez évente mintegy 60 gigawattórányi energiára van szükség, ami Bécs teljes energiafogyasztásának egy százaléka.
A telepen most egy kísérleti berendezés kezdte meg működését, amelynek segítségével két éven át vizsgálják a bécsi szennyvíziszap rothasztásának pontos paramétereit és feltételeit, hogy optimalizálni tudják a szennyvíziszapból előállítható biogáz mennyiségét és minőségét. A metánban gazdag biogáz elégetésével a tervek szerint ugyanis évente 78 gigawattórányi hőt és elektromos áramot tudnak majd előállítani, ami teljes egészében fedezi a telep energiaszükségletét.

Copyright: Christian Houdek/PID ||A fotón az a kísérleti berendezés látható, amellyel a bécsi szennyvíziszap rothasztásának paramétereit figyelik, hogy az így szerzett adatok alapján energetikailag optimalizálni tudják a 2020-ra elkészülő végleges berendezést.

A szennyvíziszap-kezelés optimalizálása a Bécsi Műszaki Egyetem, a TU Wien munkatársainak fejlesztésén alapul: már a szennyvíz tisztítása során ügyelnek arra, hogy a hátramaradó szennyvíziszap lehetőleg sok energiát tartalmazzon. Ennek érdekében a szokásosnál sokkal több vizet vonnak el az iszapból a rothasztás megkezdése előtt, és 8 százalékos szárazanyag-tartalomra sűrítik. Így nemcsak kisebb rothasztó tornyokra van szükség, de kevesebb vizet is kell – feleslegesen – felmelegíteni a gáztermelődés beindításához.
A kísérleti szakaszt követően várhatóan 2015-ben kezdődhet meg a hat rothasztótorony, az iszap-puffertartály és a két gáztartály építése, ami folyamatos működés mellett hat évet és mintegy 100 millió eurót vesz igénybe. A bécsi szennyvíztisztító telep így 2020-ra válhat energiából önellátóvá.