A parlamentnek hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint erre csak akkor van mód, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Az indoklás szerint a módosítás figyelemmel van arra, nem kizárt, hogy egyes adózóknak "kreatív” ügyletekkel negatív lett a társasági adóalapjuk.
Az előterjesztés rögzíti, hogy a társasági adóban, a személyi jövedelemadóban elszámolt elhatárolt veszteségnek az az összeg számít, amellyel az adóalany a reklámadóalapját csökkentette, azaz két adóban egyidejűleg ugyanazzal a tétellel nem lehet csökkenteni az adóalapot.
Új előírás is vonatkozna a reklámozóra: nyilatkoznia kellene adókötelezettségéről, ha ezt nem teszi meg, akkor ez a reklám megrendelőjét terheli - ez lehet a reklámügynökség vagy maga a reklámozó. Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 25 ezer forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék.
Az adóelkerülés megakadályozásával érvel L. Simon László amellett, hogy nem csökkenthető a társasági adó alapja a reklám közzétételével összefüggő ráfordítással, ha az adóalany nem tudja igazolni, hogy a reklámadóval sújtott cég befizette az adót.
Az előterjesztés szerint nő az adóalap abban az esetben, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését egy ügynökségek, azaz sales house-nak - olvasható az indoklásban.
Ekkor az adóalanynak meg kell növelnie az adóalapját a reklámértékesítő társaságnál megjelenő árréssel, azaz a sales house megrendelőjétől származó árbevételének és az azzal összefüggésben elszámolt, az adóalanynak járó díjak különbözetével.
L. Simon László azt is kezdeményezi, hogy pontosítsák a nettó árbevétel fogalmát, amire szerinte azért van szükség, hogy ne csak a magyar számviteli és a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, hanem valamennyi, Magyarországon reklámot közzétevő esetében egyértelműen értelmezhető legyen az adóalap.
A fideszes politikus azzal magyarázza ezt a rendelkezést, hogy a reklámozó csak olyan szervezetekkel kössön szerződést a reklám közzétételére, amelyek átlátható, jogkövető módon eleget tesznek a reklámadó-kötelezettségnek.
Változtatna az internetes reklámokra vonatkozó szabályon: nemcsak a túlnyomórészt magyar nyelven, hanem a túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon közzétett reklám is adózna.
A törvényjavaslatot már pénteken elfogadhatja az Országgyűlés, amennyiben a plénum hozzájárul a kivételes eljárásban történő tárgyaláshoz. Az ehhez szükséges képviselői aláírásokat L. Simon László csatolta.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt héten - amikor bejelentette, hogy adóhatósági eljárást kezdeményez a Magyar RTL ellen - beszélt arról, hogy a tévétársaság az elmúlt években egy olyan tranzakciót hajtott végre, amellyel összefüggésben - egy jelentős veszteségelhatárolással - mentesülnének a társasági adó és a reklámadó befizetése alól is.