Kevés ember van, akinek karácsonykor nincs mézeskalács az asztalán, vagy akár fenn a karácsonyfán. Sütjük, vagy éppen megvesszük, de vajon tudjuk-e azt, hogy ennek a csöppnyi kis édességnek milyen nagy múltja van? Nem, nem a Shrek című mesefilmig nyúlik csak vissza, de még csak nem is nagymamáink koráig.
Készítése komoly hagyományokkal rendelkezik, eredetileg az isteneknek felajánlott ajándék volt, majd később az emberek közötti ajándék szerepét töltötte be.

A méz hosszú időn át pótolhatatlan édesítőszer volt, így megbecsülése a belőle készített tésztára is átment. Ezért nagy jelentőséget, helyenként misztikus erőt is tulajdonítottak neki. Az ókori görögök a halott szájába is mézeskalácsot tettek, hogy ezzel engesztelhessék ki Cerberust, az alvilág mogorva őrét.Hazánkban már az aquincumi ásatásoknál is találtak több mézeskalács sütésre használt égetett cserépformát. A méz királyi eledel volt. Bécsben 1368-ban már név szerint is említenek két mézeskalácsost. Kölnben ma is hagyomány a mézeskalács-készítés, mely valószínűleg Nagy Lajos királyunk idejében, Aachenba készülő magyar zarándokokkal került oda. A 16-17. században Nürnbergben lendült fel a formaalakítás művészi stílusa, ami egész Közép-Európában elterjedt. Ezért is következtetnek egyesek tévesen arra, hogy maga a mézeskalács készítés is nyugatról jött Magyarországra.

A magyar, ősi méhész nemzet. Egy 16. századi irat utal "mézes báb"-ra. Mai ismereteink szerint az első magyarországi mézeskalácsos-céh 1619-ben alakult Pozsonyban, de Kassa is mézeskalácsos központnak számított a 17. században. 1713-ból ismert a debreceni mézeskalácsosok céhének szabályzata.A méz volt a nádcukor, majd a répacukor modern kori elterjedéséig az egyetlen édesítőszer, melyből tartós és tápláló száraz sütemény készíthető, így a mézeskalács sok nép több ezer év óta ismert eledele.

A méz drágasága miatt, csak ünnepi alkalmakkor készítettek belőle süteményt. Az 1200-as évektől kolostorok készítettek vallásos tárgyú figurákat, életképeket. Idővel "mézesbábos" céhek is alakultak, melyek míves díszítéseket készítettek rá, így kedvelt ajándékká vált. A meseirodalomban is fellelhető, Grimm testvérek meséjében, a "Jancsi és Juliskában" szerepel egy mézeskalács ház, a csábítás szimbólumaként. A századok alatt a díszítésnek jelképi rendszere alakult ki, vagyis mind a formájában, mind a díszítésében meghatározott eseményhez köthető egy szépen elkészített mézeskalács.

Most, hogy már tudjuk a múltját, csak egy receptkönyv kell – ha még nincs jól bevált módszer – és már süthetjük is a mézes-mázos süteményt. Egy kis díszítés, és ha jól sikerül ne legyünk restek, vigyük be 2012. december 5-éig a Tamási Áron Művelődési Központba! A beérkezett alkotásokból december 14-én Kiállítás nyílik. Ha ez még nem lenne elég, a legjobban sikerült mézeskalácsokért akár mozijegyet, vagy vacsorát is nyerhetünk. Részletekről itt olvashatsz.

A zsűri:

• Boronyákné Papp Margit, AMBRÓZIA Mézlovagrend lovagja, bioméhész,
• Gyevnár Kálmán, fazekas-keramikus,
• Töreki Pálné, a Borostyán cukrászda vezetője.

A kategóriák, amiben indulhattok:

I. Óvodai, iskolai csoportok
II. Háziasszonyok, vagy a közösség örömére alkotók.

Szerintünk már mindent tudtok, tehát vigyázz, kész, sütőt izzíts!